Sajnos jellemző, hogy a legtöbb helyen a lakosság kevéssé ismeri és értékeli közvetlen környezetének természeti kincseit. Ráadásul a nagyobb városok környékén, így Nyíregyházán is fokozott veszély fenyegeti a természeti örökség megmaradt elemeit. Egyesületünk saját eszközeivel igyekszik hozzájárulni ezek megőrzéséhez.
Egyesületünk különös gondot fordít Nyíregyháza természeti állapotának folyamatos nyomon kísérésére. Terepi felméréseink alapján folyamatosan frissülő adatbázist vezetünk a város összes természeti területéről, az ott található védett és veszélyeztetett fajokról, élőhelyekről. Adatainkkal igyekszünk segítséget nyújtani a természetvédelem hivatalos szerveinek, a város vezetésének, a lakosságnak és minden érdekeltnek.
Sajnos, ahogy hazánk alföldi területeire általában jellemző, a szabolcsi megyeszékhely külterületén is viszonylag kevés maradt meg a természetes élővilágból. 1999 óta folyó felméréseink során Nyíregyházán 114 darab természeti területet regisztráltunk. Ezek összes kiterjedése 3 720 hektár, mely Nyíregyháza teljes területének (28 213 hektár) mindössze 13 %-a. A kevés megmaradt természeti terület is napról-napra fogyatkozik, köszönhetően a beépítéseknek, beszántásoknak, ingatlanspekulációnak.
Kevés a nagy kiterjedésű, mozaikosan több élőhelynek otthont adó, jó állapotban lévő terület, a meglévők mégis számos nemzetközi, országos és regionális jelentőségű kiemelkedő természeti értéket rejtenek.
A megmaradt természeti területek többsége üde kaszálórét, lényegesebben kevesebb a legelők, szikes vízállások száma. Még erősebben megfogyatkoztak a szikes gyepek és láprétek. Igazi lápi és mocsári vegetáció nagyon kevés található, éppúgy, mint nyílt homoki gyep. Sajnos természetszerű erdő csak töredékesen, a Sóstói-erdő tölgyes részleteiben található.
A fenti élőhelyek számos ritka, értékes, sok esetben nemzetközileg is veszélyeztetett fajnak adnak otthont. Ezek közül helyi viszonylatban még viszonylag gyakori a kisfészkű aszat, a pompás kosbor, a csermelyaszat, az egypelyvás csetkáka. Jóval ritkább a buglyos szegfű, a szálkás pajzsika, a Tallós-nőszőfű, a magyar csenkesz, az ezüstperje. Csupán egy-egy területen maradt fenn a fehér zászpa, a tőzegpáfrány, a mocsári lednek, a mocsári nőszőfű, a törpemandula. A teljes Nyírségre nézve ritkaság a Sóstói-erdőben élő magyar nőszirom, réti kardvirág, ligeti csillagvirág, epergyöngyike, kétlevelű sarkvirág, erdei borkóró, galambvirág. Veszélyeztetett állataink közül a vérfű boglárka lepke, sisakos sáska, mocsári teknős, fekete harkály, kuvik, bölömbika, nagy kócsag, gyurgyalag, piroslábú cankó, ürge, vidra emelendők ki.
Természetvédelmi kutatásaink szolgálnak alapul védetté nyilvánítási kezdeményezéseinknek, a nyíregyházi Natura 2000 területek és a Sóstói-erdő (részletes feltárásához, a város területén található kunhalmok pontos leltárba vételéhez.