Támogatjuk, hogy a nyíregyházi Piac megújuljon, de kérjük, a tervezési koncepció kialakításakor a jelenlegi használók, a vásárlók és az árusok szempontjai élvezzenek elsőbbséget. Nem szeretnénk egy újabb modern, rideg plázaépületet a városba, különösen nem a Piac helyén. Úgy gondoljuk, hogy a finanszírozási szempontokra, a külső beruházó gazdasági érdekeire hivatkozva a tervezés előkészítése egyirányú volt – egyféle koncepciót tartalmazott - és nem vonta be az érintetteket.

Bízunk abban, hogy létezik kompromisszumos megoldás, ám ami eddig született, az még az előterjesztő szerint is módosításra szorul. Javasoljuk ezért, hogy szülessen több építészeti és hasznosítási alternatíva és legyen érdemi egyeztetés az érintettekkel, ezt követően szülessen döntés a város részéről.

Az alábbi, részletesebb véleménnyel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a Piac sorsa az érdekeltek számára elfogadható módon rendeződjön.

A november 23-i közgyűlésen hosszú vita után érvénytelennek nyilvánította Nyíregyháza Közgyűlése azt a pályázatot, amely a Búza téri Piac helyén egy bevásárló- és szabadidőközpont létesítését irányozta elő. A szavazás kimenetének közvetlen oka az volt, hogy a pályázó szabad téri piac és piaccsarnok funkcióra csupán kevesebb, mint 7300 m2-t jelölt ki, holott a város által megjelentetett pályázati kiírás ezekre a funkciókra 8000 m2-t kért. Ezt a hiányosságot a tervezőasztalnál hamar pótolni lehetne, az elutasítás indokai azonban ettől nyilvánvalóan árnyaltabbak.   

Miért szeretjük a Piacot?

A piactér általában meghatározó településszervező elem a települések szerkezetében. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem mintázatainak változásával napjainkra a piac szerepe is változott, ezt látjuk. A Búza téri Piac mégis Nyíregyháza egyik fontos intézménye, amely nem csupán emberek százai számára nyújt megélhetést. A piactér sajátos hangulatával, illatával, az árusokkal, a beszélgetésekkel, az esővel és a napsütéssel, sokszínűségével a hagyományos bevásárlás jelképe lett. A helyi termékek, a személyes kapcsolatok és az egyszerűség jelképe, ahol látom a termék előállítóját, ahol megkínálnak az áruval, ahol megkóstolom amit veszek. Ahol az elköltött pénzem a helyi emberek zsebében marad. A piac a nemzetközi áruházláncok alternatívája azok számára, akik nem hiszik, hogy a modernizáció feltétlenül fejlődést jelent, vagy egyszerűen csak szeretnek egy másik embertől vásárolni. Nyugat-európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a hipermarketek és plázák iránti érdeklődés egy idő után lecseng, és felértékelődik a helyi piacok szerepe. Ezért erre a hagyományos intézményre nem úgy kell tekinteni, mint a múlt elavult örökségére, hanem mint korszerű alternatívára.     

Az épület

Aligha akad olyan városlakó, aki szerint a Piac épülete szép. A piacra viszont nem azért megyünk, hogy építészeti élményben legyen részünk, egyszerűen hozzászoktunk az épület látványához. Egy új fejlesztés esetén ugyanakkor elvárjuk, hogy a tervezői gondolkodás legyen nyitott, legyen tekintettel a funkciókra, hozzon létre valami odaillőt és szépet. Ha a Búza teret nézzük, ez a funkció bizony a piac, és ebben rejlik a lényeg. Ha egy körültekintő építész házat tervez, megkérdezi a megbízót, hogyan él a család, mik a szokásai, igényei. A Piac használói az árusok és a vásárlóközönség, tehát az ő igényeiknek  kellene elsőbbséget élvezniük.

A jelenlegi piacnál könnyű szebbet, célszerűbbet tervezni, hiszen eljárt felette az idő, sőt, sosem volt szép. Egy nyíregyházi piactér megtervezése azonban lényegesen izgalmasabb feladat lehetne egy építész számára, mintsem elhelyezze egy ’pláza’ jellegű épület földszinti és alagsori szintjein. Az elkészült koncepcióterv egyértelműen egy tucatpláza jellegű javaslattal állt elő, amely talán egyeseknek tetszik, ám másoknak egyáltalán nem. Úgy gondoljuk, a befektetett pénz nem csak modern, acél-üveg-műmárvány épületekben térülhet meg. Nyíregyháza már kénytelen volt ’lenyelni’ néhány ilyen épületet, de az építészet és a városkép ennél többről szól, ezt érzi az is, aki nem városfejlesztő.  

Egy ilyen jelentőségű beruházás esetében koncepció szinten több elképzelést illene felvázolni, melyek között lényegi különbségek is lehetnének. Szívesen látnánk pl. organikus jellegű elképzelést, illetve a belső terekre és térkapcsolatokra is alternatívákat.

A beruházó

A külső beruházó számára leegyszerűsödik a fejlesztés egy olyan komplexumra, melyet hazánkban számos esetben már kipróbáltak, és anyagi értelemben valamennyire bevált. Ez a pláza koncepció a maga elegáns üzlethelységeivel, a modern és rideg belső terekkel. A megtérülési szempontok sajnos leszűkítik és egyirányúsítják a fejlesztési elképzeléseket, bár nem látjuk be, miért csak egy ilyen épületet lehet nyereségesen üzemeltetni. A beruházó jól, vagy rosszul kialakított szempontjai tehát rendkívüli módon leegyszerűsítik a lehetőségeket. 

Nem a beruházóval van bajunk, hanem annak beszűkült, alternatíva nélküli szemléletével, illetve azzal, hogy egyeztetések nélkül szeretett volna egy koncepciótervet elfogadtatni.

Nem szabad elvetni azt a lehetőséget sem, hogy a város legyen ennek a fejlesztésnek a beruházója, erre is felmerült korábban többféle ötlet.

A tervezési folyamat

A Piac esetében nem tudunk arról, hogy az építészeti koncepció kialakítása előtt felmérték volna a vásárlók és a piaci árusok igényeit. Feltehetően éppen azért nem, mert nem az ő elégedettségük volt a fő szempont. Szintén nem láttunk a korábban és most újra beadott javaslat mellett alternatív koncepciókat az építészeti megoldásokra, és nem voltak egyeztetések sem az érintettekkel. A november 23-i közgyűlés 7. napirendi pontjának előterjesztéséből azt lehetett kiolvasni, hogy fogadja el a város az eddigi koncepciótervet, azután az majd további egyeztetésre, és szükség esetén átdolgozásra kerül. Ez egy ránézésre is visszatetsző javaslat.

Ehelyett olyan koncepciótervet javaslunk az ügyben előterjeszteni, mely több, egymáshoz képest lényegi különbségeket tartalmazó alternatívát mutat, túl van számos egyeztetésen és élvezi az érintett polgárok, társadalmi csoportok támogatását.

Az érintettek

A közgyűlési előterjesztés úgy fogalmazott, hogy a határozatot követően a beruházónak meg kell szereznie az érintettek konszenzusos támogatását, de sajnos nem határozta meg, hogy kik számítanak érintettnek. Amennyiben a Piac vásárlóközönsége és az árusok érintettnek számítanak – amit természetesnek tartunk -, akkor bizony velük kell megszerettetni az építészeti koncepciót. És ezt nem a koncepcióterv közgyűlés általi elfogadása után, hanem értelemszerűen azelőtt, ahogyan fentebb írtuk.   

Ahogy korábban szintén utaltunk rá, a Búza tér hasznosításakor elsődleges kell legyen a jelenlegi használók és a jelenlegi funkció igénye, mindenféle szempontból (tér, elhelyezés, megközelíthetőség, stílus). A többi szempontot illene e mögé sorolni és úgy megtalálni a beruházói érdekeket. 

Javaslatok

·          A szabad piactér és piaccsarnok funkciók, valamint a jelenlegi használók igényei legyenek meghatározóak a tervezési koncepció kialakításakor.

·          Ezeket az igényeket mérjék fel az építészeti szakma által elfogadott módszerekkel és színvonalon.

·          A tervező legyen nyitott, szakadjon el a plázakoncepciótól a belső terek és funkciók kialakításakor.

·          Készüljön több változat, melyek egymáshoz képest lényegileg térjenek el. Legyen a változatok között organikus jellegű megoldás.

·          A jelenlegi használók (árusok és vásárlók) és más érintettek, valamint a város polgárai kapjanak lehetőséget, hogy részt vegyenek a tervezésben.

·          A város vezetése vizsgáljon teljesen más megközelítéseket is, akár a felújítás, akár a saját beruházás irányában, pl. a piacépület és piactér értékesítése és a jelenlegi parkoló helyén való piactér kialakítása irányában.

·          A város készíttessen egy közérthető tanulmányt sok illusztrációval Európa városainak olyan piactereiről, ahol előremutató építészeti megoldások születtek a hagyomány és a korszerűség ötvözésére.

·          A tervezés során érvényesüljön a városbarát közlekedés és hatékony megközelítés (a gépkocsiparkolóhoz hasonló hangsúlyt kapjon a kerékpáros, gyalogos megközelítés – pl. fedett kerékpártároló)

 E-misszió Egyesület