Október 16. az Élelmezési Világnap és a Kenyér Világnapja... - A súlyosbodó élelmiszerválságokra határozott nemzetközi politikai lépések adhatnak megoldást.

Kenyeret fogyasszunk, ne kenyérnek látszó tárgyat!

Október 16. kettős világnap, amelyről sajnos igen kevesen és igen keveset tudunk.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a FAO( Food and Agriculture Organization of the United Nations) 1979-ben magyar javaslatra október 16-át Élelmezési Világnapnak nyilvánította. A FAO, melynek küldetése az élelmezésbiztonság megvalósítása, célként a logoján található latin jelmondatot jelöli meg „Fiat panis.”, az az minden ember számára : „Legyen kenyér!” Az Élelmezési Világnaphoz szorosan kötődik a Kenyér Világnapja. A Pékek Világszövetsége 2001-ben döntött arról, hogy október 16. legyen a Kenyér Világnapja. A világnap kijelölésével a szövetség célja az volt, hogy felhívja az emberek figyelmét a világ legfontosabb élelmezési cikkére, a kenyérre. A Kenyér Világnapja alkalmat ad arra is, hogy a gabonát megtermelő gazdálkodó és a kenyeret sütő pék munkájának fontosságára is rávilágítson és elgondolkoztasson bennünket. 
Október 16-án a kenyeret ünnepeljük, de vajon mit takar a kenyér fogalma?
A kenyér döntő részben gabonaőrleményekből tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer. Csomagolatlan termék tömege 250 g-mal osztható, de legalább 500 gramm. (Magyar Élelmiszerkönyv)
Minden nép a maga kenyerét tartja a legfinomabbnak a világon. Nekünk, magyaroknak a kenyér nem csupán egy élelmiszer, hanem az életet jelenti, és igen erős hozzá az érzelmi kötődés. A kultúránk része, fő étkezéseink közül legalább egyben biztos szerepel. Ma, amikor elveszett az élelmiszer „becsülete” ,ez az ünnep mindenkit elgondolkodásra sarkall.
Nagyszüleink, szüleinktudták mit jelent a betevő falat megbecsülése, ma azonban ez nem természetes. Modern világunkban az utcán közlekedő és szendvicset majszoló emberek látványa már nem kelt feltűnést, a múlt század elején azonban a fedetlenül vitt étel még elképzelhetetlen volt. Akkoriban az étkezés a táplálék felvételénél sokkal többet jelentett, a családi és emberi rend őrzésének naponta ismétlődő áhítattal körülvett alkalma volt. Ennek fontos részét képezte a kenyér tisztelete is, melynek nyomai a kenyér sütésétől kezdve a megszegésén át, a kenyérmorzsák felhasználásáig fellelhetőek a különböző mágikus eljárásokban és hiedelmekben.

Mindenki számára lényeges, hogy jó kenyeret fogyasszon. Minőségi termékeket keresünk az arctalan tömegáru helyett.

De milyen a jó kenyér?
Jó kenyérnek azt tartjuk, ami kovásszal készül, domború, héja keményen ropogós, színe aranybarnába hajló, de nem fekete, égett. A kenyérhéj a bélzettől nem válik el. A bélzet szívós, lyukacsos szerkezetű és nem morzsolódik. Ha a kenyeret összenyomják, akkor az magától ismét felduzzad. Enyhén savanykás ízét a kovásztól nyeri, és jó ízvilágát, amelyre jellemző a gabona íze, négy-öt napig meg is őrzi. Fontos, hogy a jó kenyér szolgálja egészségünket, tehát teljesőrlésű bio lisztből készüljön. A jó kenyér önmagában, mindenféle feltét nélkül is fogyasztható, és teljes értékű tápanyagként szolgál. A nem bio teljesőrlésű liszt származása követhetetlen, a benne lévő hántrész (korpa) nagy mennyiségben tartalmazhat vegyszermaradványokat, toxikus anyagokat, így egészségünket is veszélyeztetheti.

Forrás: Magyar Élelmiszerkönyv, Táplálkozás Akadémia Hírlevél

A súlyosbodó élelmiszerválságokra határozott nemzetközi politikai lépések adhatnak megoldást

Az elmúlt öt évben három jelentős élelmiszerválság rázta meg a világot. Az október 16-i Élelmezési Világnap alkalmából a Föld Barátai és magyar tagszervezete a Magyar Természetvédők Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy e válságok nem véletlenül következtek be, és az élelmiszerválságokat kiváltó alapvető okokkal foglalkozni kell. Európának felelőssége és feladata van a probléma kialakulásában és megoldásában is.

Az idei év szárazságai az Egyesült Államokban és Kelet-Európában az élelmiszerárak emelkedését indították el világviszonylatban, júliusban az előző évihez viszonyítva átlagosan 10%-os növekedésről beszélhetünk. A főbb élelmiszerek ára rekord magasságba emelkedett augusztusban és szeptemberben: a kukorica és a búza ára 25%-kal, a szójáé 17%-kal emelkedett. A környezetvédők véleménye szerint azonban ezek a drasztikus változások nem tudhatóak be csupán az éghajlati változásoknak.
A meghozott politikai döntések az egyébként is feszült és ingatag élelmiszerpiacokon tovább növelték a nyomást, ezzel a robbanásig fokozva a helyzetet. Az élelmiszer alapanyagok körüli pénzügyi spekuláció, az eddig élelmezési céllal termelt gabona átterelése argoüzemanyag célú felhasználásra, valamint a nagyüzemi állattenyésztés takarmányigényeinek kielégítése mind a piacok növekvő érzékenységéhez vezetnek.

Miközben az élelmiszerárak az égbe szöknek, egyre drasztikusabb méreteket ölt az éhínség. Becslések szerint 44 millió ember nélkülözéséhez vezetett, amikor 2010-ben jelentősen emelkedtek az árak, a 2008-as áremelkedések pedig egyes országokban lázadásokhoz vezettek. Az ENSZ figyelmeztetése szerint ezekre a hatásokra újra és újra számíthatunk.

A környezetvédők három terültet emelnek ki, ahol az európai döntéshozóknak komoly felelőssége van és helyes döntésekkel megakadályozhatnák a későbbi élelmiszerválságokat, a hibás döntések viszont tovább ronthatnak a jelenlegi helyzeten.

1) Az Európai Bizottság a jelenlegi fogyasztás 5 %-ában maximálná az élelmiszernövény-alapú agroüzemanyagok részarányát. A környezetvédők szerint ez a korlát nem elegendő: az európai döntéshozóknak teljes mértékben be kellene tiltani az élelmiszernövények ilyen célú felhasználását. Jelenleg az Egyesült Államokban termesztett kukorica minimum felét és az Európában vetett repce 60%-át égetik el járművekben. Mindeközben kutatások azt is bizonyítják, hogy az agroüzemanyagok felhasználása nemhogy fékezné, hanem inkább gyorsítja az éghajlatváltozást.

2) Az Európai Parlament és a térség miniszterei éppen arra készülnek, hogy szavazzanak egy az élelmiszerspekulációval foglalkozó jogszabályról.
A pénzügyi spekulációk az élelmiszerárak égbeszökéséhez és ingadozásához vezethetnek. Az EU Pénzpiaci Eszközök Irányelvének felülvizsgálata egyedülálló lehetőséget biztosít, hogy véget vessünk a gyilkos élelmiszerspekulációnak. A jelenleg beterjesztett javaslat viszont túl gyenge, és tele van kiskapukkal. A közvélemény nyomására egyes bankok, mint pl. a Deutsche Bank és a Raiffeisen Bank visszaléptek az élelmiszerspekulációktól. Most a politikusoknak kell lépniük.

3) Végül pedig közeledik a döntés az EU közös agrárpolitikai reformjáról. Jelenleg az európai nagyüzemi állattartás céljára igen jelentős a behozatal (génmódosított) szójából és kukoricából. A helyzeten javítana, ha csökkenne az nagyüzemi állattenyésztés, ill. ha az állattartás igényeit helyi termesztésből származó szálastakarmánnyal és pillangós növényekkel elégítenénk ki. A megoldást csak egy zöldebb és fenntarthatóbb agrárpolitika nyújthatja, melynek keretében a gazdákat támogatást kapnának a fehérje takarmánynövények termesztésére és ösztönzést kapnának a vetésforgó alkalmazására. Ezt kiegészítenék olyan programok, amelyek ösztönöznék a hús- és a tejtermékek fogyasztásának csökkentését. Mindezek együtt csökkenthetik az EU függését a gabonaimporttól, valamint enyhítenék a nyomást a jelenleg is feszült élelmiszerpiacon.

„A szaporodó élelmezésügyi válságok nem a véletlenek művei. A probléma gyökerei mára jól láthatóak és csakis határozott politikai megoldásokkal orvosolhatóak, amelyben az európai döntéshozókat felelősség terheli. Jó döntéseikkel megakadályozhatnak további élelmiszerválságokat és milliókat óvhatnak meg az éhezéstől.” – nyilatkozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse az Élelmezési Világnapon.

További információ:
Fidrich Róbert, programfelelős, Magyar Természetvédők Szövetsége, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 06-1-216-72-97, 06-70-2-715-715
Dóra Szilvia, kommunikációs vezető, Magyar Természetvédők Szövetsége, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 06-1-216-72-97, 06-20-9-454-808

Forrás: Food not fuel: agrofuels, food prices and hunger - kiadja a Friends of the Earth International
http://www.mtvsz.hu/dynamic/food_not_fuel_2012_10_1.pdf