A szervezetünkbe bekerülő és felhalmozódó vegyszerek egy része tudatos fogyasztással elkerülhető. Naponta átlagosan kilencféle kozmetikumot használunk, és alig foglalkozunk azzal, hogy ezeket milyen össze-tevők alkotják...
Kozmetikumok és az egészség - avagy „vegykoktélok” az emberi szervezetben
Minden élő szervezet, így az ember is számos kémiai elemből és ezek vegyületeiből épül fel. Ezeknek az anyagoknak az „építőegységeken” túl a szabályzásban, az élő szervezetek működtetésében is nagy szerepük van. Azonban a mesterségesen előállított kemikáliák a szervezet-be bejutva zavart kelthetnek a cizellált működésben. Az idegen anyag természetétől, koncentrációjától, az egyéni érzékenységtől és még jó néhány tényezőtől függően különböző betegségeket indukálhatnak bennünk.
Az utóbbi évtizedekben rohamosan megnőtt a környezetünkben előforduló vegyszerek száma. Az Egyesült Államokban, 2004-2005-ben végzett vizsgálatok során 10 újszülött köldökzsinór vérét elemezve összesen 287 különböző mesterségesen előállított vegyi anyagot találtak. Ezek közül 180 anyag rákot, 217 idegrendszeri problémákat, 208 pedig születési vagy fejlődési rendellenességeket eredményez.
A szervezetünkbe bekerülő és felhalmozódó vegyszerek egy része tudatos fogyasztással elkerülhető. Cikksorozatunkban a kozmetikumok hatására szeretnénk rávilágítani. Naponta átlagosan kilencféle kozmetikumot használunk, és alig foglalkozunk azzal, hogy ezeket milyen össze-tevők alkotják. Abban bízunk, hogy a gyártók felelősségteljesek, a jogszabályok és ellenőrző hatóságok pedig megvédenek. A valóság azonban kiábrándító: a szabályozás gyenge és kijátszható, így a termékekben ártalmas anyagok lehetnek. Az egészségkárosító mellékhatásokat a hatóságok gyakran csak évekkel a forgalomba kerülést követően vizsgálják meg alaposan.
Mit keressünk, mire figyeljünk?
Tartósítószerek:
A gyártók és a forgalmazók elvárják, hogy egy kozmetikum legalább három évig eltartható legyen: kibírja a szállítást és a hosszú várakozást a polcokon. A triklozánt peszticidként 1969-ben vették nyilvántartásba, azóta a növényvédőszerekben való alkalmazása csak egy kis részét képzi a teljes felhasználásnak.
Ezidáig tartósítószerként számos kozmetikumban fellelhető volt, azonban a közelmúltban a nem kívánt „mellékhatásai” miatt korlátozták alkalmazását. Kiderült, hogy nemcsak a káros, hanem a hasznos baktériumokat is elpusztítja, továbbá egy Európai Uniós vizsgálat szerint a vegyület a baktériumok genetikai állományába beavatkozva, szuperrezisztens kórokozók kialakulását eredményezi. Ezen túl számos tanulmány igazolta hormonháztartást zavaró hatását, melyek szerint gyengén gátolja a férfi és a női nemi hormonokat. Kísérletek szerint megzavarja a pajzsmirigy működését. Bár a triklozán 21 óra alatt kiürül a szervezetből, bizonyos fogkrémek napi kétszeri használatával folyamatosan ki vagyunk téve a vegyület káros hatásainak. Nem beszélve arról, hogy a fogmosás során a szájüreg nyálkahártyáján - vagy esetlegesen a tápcsatornába kerülve - könnyebben felszívódhat.
A mai napig a szépségipar legnépszerűbb tartósító-szere a parabének, amelyek a kozmetikumok 90%-ában megtalálható. A vegyületet az 1920-as évektől kezdve széles körben alkalmazzák, így a kozmetikumokon túl találkozhatunk velük a gyógyszerek, élelmiszerek, zsírok, olajok, cipőápoló krémek, textilek, ragasztók tartósítószereként.
A „népszerű” vegyületcsoport bő tíz éve borzolja a kedélyeket. Egy kutató mellrákos szövetekben felhalmozódva találta meg ezt a tartósítószert. Azóta különböző vizsgálatok erősítették, illetve cáfolták meg e hatást, jelezve, hogy távol van még az az idő, amikor kétséget kizárólag biztonságosan használhatjuk a szert. A (metil-, etil-, butil-, stb.) parabén azért lehet veszélyes, mert hormonhatású vegyület, és a szervezet saját ösztrogénreceptoraihoz kapcsolódva károsíthatja a nemi működést, a termékenységet és az ivarsejteket, továbbá növelhetik az UVB okozta DNS sérüléseket a sejtekben. Bár egy-egy termék parabéntartalma alacsony (legfeljebb 0.4% lehet), a naponta használt tusfürdő, fogkrém, testápoló, arcápoló, alapozó, arcszesz, dezodor, … apró adagjaival éve-ken, évtizedeken keresztül rengeteget veszünk magunkhoz. Amikor kiderült, hogy bár kozmetikai alapanyag, a parabén nemcsak a felszínen hat, hanem bizonyos formái felszívódnak, az SCCP (Signalling Connection Control Part) elrendelte további vizsgálatát.
A pipereszerek mellett élelmiszeradalékként is találkozunk a parabénekkel (E214-E219).
Dánia 2011-ben betiltotta a propil- és butilparabént a 3 év alatti gyermekek számára készülő kozmetikai, tisztálkodási termékekben. A korlátozás oka ezen parabének hormonrendszer károsító hatása.
Hogyan kerülhetjük el?
A parabéneket tartalmazó tartósítószerek elkerülése igen nagy kihívásnak bizonyulhat, tekintve, hogy alkalmazása a termékek széles körét érinti. Egy 1984-ben készült tanulmány szerint több mint 13 000 különböző kozmetikumban használták a vegyületcsoportot, eképpen teljes mértékű elkerülése szinte lehetetlen.
Ám a kozmetikai termékeken szerepelnek az összetevők, így ajánlott a propil- és butil-parabén tartalmú termékeket elkerülni. A figyelmes vásárlás különösen ajánlatos azoknak a személyeknek, akik ösztrogén receptor pozitív (ER pozitív) mellrákban szenvednek.
Általánosságban érdemes törekedni a minél kevesebb tartósítószert tartalmazó termékek használatára és fogyasztására. Válasszuk a kevésbé káros hatású vegyületeket tartalmazó ételeket, kozmetikumokat - amennyiben lehetséges - gyógyszereket! Utánajárással fellelhetőek olyan termékek, kozmetikumok, élelmiszerek, melyek nem tartalmazzák ezeket a vegyületeket.
Szőke Zsuzsa
Örömmel fogadjuk adója 1%-át 2012-ben is természetvédelmi kampányainkra és szemléletformáló tevékenységeinkre!
Adószámunk: 19214555-2-15
Köszönjük segítségét!