A méz szó hallatán a legtöbb embernek egy világos aranysárga színű, folyékony, édes termék jut eszébe. A méz ennél jóval változatosabb tulajdonságokkal és jóval több, nem látható és érzékelhető beltartalommal rendelkezik. A méz fő alkotóelemei a cukrok, 81%-ban főleg monoszacharidokat tartalmaz. Kiváló szénhidrátforrás, mely gazdag ásványi anyagokban, tartalmaz vitaminokat, szerves savakat, illóolajokat és fontos enzimeket.
A mézről - I. rész
Jelen cikkemben a mézfogyasztás rövid történetéről, a mézek típusairól írok. A következő cikkben (megjelenik 2012 februárjában - Süvöltő 2012/01) a különböző mézfajtákat és azok jótékony hatásait elemzem ki.
Az emberiség 16.000 éve ismeri és használja a mézet. Kezdetben csak finom csemegeként, később magas energiatartalmú élelemforrásként fogyasztotta. Az idők során megismerte az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásait is, és széleskörűen alkalmazta, illetve alkalmazza az ókortól napjainkig. A leggyakrabban a méz roboráló, élénkítő, hegképző, tartósító, csíraölő, vérzéscsillapító, az egészségeses sejtműködést helyreállító hatását használták ki. Az ókorban életelixírnek tartották. A középkorban már nem csak a mézet, hanem egyéb méhészeti termékeket is felhasználtak. A viasz az egyik legfontosabb világítóeszköz, a gyertya alapanyaga lett. A mézet nem csak önmagában fogyasztották, hanem mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítettek, illetve süteményeket, bort is ízesítettek vele. A mézet - mint szinte egyetlen édesítőszert - széleskörűen és nagy mennyiségben használták.
Érdekesség, hogy hazánkban Mátyás király korában, nagyobb mennyiségben fogyasztották a mézet, mint napjainkban. Az ipari cukorgyártás térhódítását követően, a mézfogyasztás egyre inkább háttérbe szorult. A méz napjainkban kezdi visszahódítani méltó helyét a mindennapi táplálkozásban és az egészséges életmód egyik elengedhetetlen elemévé vált. A modern világunkban az egyik legjelentősebb táplálék, mivel alig van már olyan természetes étel, amiből az emberi szervezet pótolhatná a létfontosságú anyagokat a szervezet és a sejtek működéséhez.
Fogyasszuk tehát a mézet! - De milyen mézet?
A méz szó hallatán a legtöbb embernek egy világos aranysárga színű, folyékony, édes termék jut eszébe. A méz ennél jóval változatosabb tulajdonságokkal és jóval több, nem látható és érzékelhető beltartalommal rendelkezik. A méz fő alkotóelemei a cukrok, 81%-ban főleg monoszacharidokat tartalmaz. Kiváló szénhidrátforrás, mely gazdag ásványi anyagokban, tartalmaz vitaminokat, szerves savakat, illóolajokat és fontos enzimeket.
Találhatók még benne aminosavak, fehérjék és egyéb bioaktív anyagok. 22 féle makro- és mikroelem található benne. Sok C- és B-vitamint, folsavat és nikotinsavat tartalmaz. Rendkívül magas az enzimtartalma is, és ez okozza a jelentős antibiotikus sajátosságát. Az enzim tartalma adja a legértékesebb részét a méznek!
A méz annyi féle lehet, ahány mézelő növény van. Hazánkban közel 700 fajról hordanak nektárt méheink. Itthon a legtöbben a folyékony akácmézet és a vegyes virágmézet ismerik. A fejlettebb és kifinomultabb mézfogyasztási szokásokkal rendelkező országokban sokkal fontosabb, hogy milyen a méznek a fajtája, jellegzetessége, hatása.
Fajtaméznek nevezzük azt a mézet, amiben szinte teljes egészében egy adott növény-fajról gyűjtött nektárt tartalmaz. Hazánkban ismertebb fajtamézek az akác-, napraforgó-, repce-, hárs-, selyemkóró-, gesztenyeméz. Kevésbé ismertek a medvehagyma-, a kakukkfű-, a menta-, a mezei aszat-, a levendulaméz, de hosszan sorol-hatnám a ritkább fajtamézeket, melyek unikálisak és kis mennyiségben állítják elő a méhészek, mert nagy odafigyelést, jelentősebb többletmunkát igényelnek. A hazai fogyasztók ezt nem értékelik megfelelően, ezért nem is igazán tudnak elterjedni. A fogyasztói szokások méz tekintetében nálunk sajnos elkeserítőek. Bízom benne, ahogy az igényes bor- és sajtfogyasztók tábora egyre növekszik, a mézfogyasztók között is kialakul az a réteg, aki ad arra, hogy megismerjék a különböző termőhelyekről származó fajtamézeket, és ki tudja választani, hogy milyen ételbe, süteménybe milyen méz illik, milyen panaszra illetve betegségek megelőzésére milyen mézet érdemes fogyasztani.
A vegyes virágmézekről és az egyéb mézekről, mint pl. a mézharmatméz, eddig még nem szóltam. Az előbbinek néha csak virágméz szerepel a címkéjén. Fő ismérve, hogy sok különböző növényfaj nektárjából készül, beltartalmilag talán a legjobb mézek egyike, mivel az egyes virágokra jellemző egyedi anyagok koncentrálódnak benne. Különböző élőhelyeken különböző növényfajok dominálnak, így érthető, hogy teljesen más jellegű és tulajdonságú egy folyó menti ártéri rétről származó, mint egy hegyvidéki kaszálóréten gyűjtött méz. Az igényesebb méhészek már feltüntetik, hogy milyen jellegű élőhelyen lett gyűjtve a méz, így találkozhatunk erdei virágméz, réti virágméz feliratokkal is. De már előfordul olyan címke is, amin az adott térség, vagy település is meg van jelölve. Többen kérdezhetnék, hogy erre miért van szükség, hiszen a méhész a lakhelye alapján beazonosítható. A méhészek többsége vándorol, ezért előfordulhat, hogy egy dél-alföldi méhésznek észak-magyarországi akác, zalai hárs és kiskunsági selyemkóró méze is van. A jövő talán az, hogy a borokhoz hasonlóan dűlőszelektált mézek lesznek, és nem csak az adott település, de a gyűjtés pontos helye is fel lesz tüntetve (persze a lehetőségekhez képest, mert a méhek nagy területet bejárnak nektár után kutatva).
Az egyéb mézek közül a legismertebb az édesharmatmézként is emlegetett mézharmatméz. Azt kevesen tudják, hogy ez klasszikus értelemben nem is méz, hiszen nem a növények nektárjából készítik a méhek, hanem főképpen az élő növényi anyagokat szívogató rovarok által kiválasztott édes nedvből. A legismertebb édes-harmatméz a fenyőméz, melyet a fenyőn élősködő levéltetvekről gyűjtenek be a méhek.
Akkor milyen mézet fogyasszunk?
Amikor tőlem kérdezi valaki, hogy milyen mézet ajánlok, mindig megkérdezem, hogy milyen célra szeretné használni. A méznek annyiféle fizikai és biológiai tulajdonsága van, hogy nem biztos, ugyan-azt a mézet érdemes a süteménybe tenni, a vajas kenyérre kenni, a teát édesíteni. Ezért azt ajánlom, hogy a különböző mézeket felváltva fogyasszák, így nemcsak változatos kulináris élményekhez juttatják magukat és családjukat, hanem teljes körű támogatást nyújtanak a szervezetüknek is.
Általánosságban elmondható, hogy közvetlen fogyasztásra a zamatos, magas bel-tartalmi értékekkel rendelkező mézeket javasoljuk pl. a vegyes virágmézek széles skáláját vagy a különleges fajta-mézeket. A süteményekbe, teákba a jó hőálló tulajdonságú, magas édesítőértékkel rendelkezőket pl. a napraforgóméz.
Sportolóknak, energia utánpótlás céljára a magas szőlőcukor tartalmúakat pl. a repceméz. A különböző betegségekben szenvedőknek, illetve megelőzésre meg-annyi fajtaméz áll rendelkezésre. Még felsorolni is hosszú lenne, de a következő cikkben részletesebben írok róluk.
Török Hunor Attila
Süvöltő 2011/06 - Bővebben kiadványunkról a Süvöltőről!
Cikkünk és lapszámunk kiemelt támogatója:
TörökMéz
Mezőcsáti, János-éri dűlőből származó mézeink:
Akác: 1700 Ft/kg - 900 Ft/fél kg
Napraforgó, repce: 1300 Ft/kg - 700 Ft/fél kg
Ároktői, Mangalica-háti dűlőből származó mézünk:
Tiszamenti vegyes virágméz: 1400 Ft/kg - 750 Ft/fél kg
Mézeink 100 %-ban természetesek, GM mentesek, hozzáadott adalékanyagokat nem tartalmaznak!
Rendelés:
Török Hunor Attila
30/584-0493, 49/951-303
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Örömmel fogadjuk adója 1%-át 2012-ben is természetvédelmi kampányainkra és szemléletformáló tevékenységeinkre!
Adószámunk: 19214555-2-15
Köszönjük segítségét!