Rendhagyó gasztronómiai és turisztikai utazásra invitálom Önöket. Alma, dió, káposzta, pálinka, sütőtök. Hogy mi a közös bennük amellett, hogy - megfelelő mértékben és jó minőségben - ízletesek, egészségesek? Az, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bővelkedik ezekben a javakban, igen előkelő, a világ élvonalába tartozó helyet elfoglalva...

 

 

 

Megyénk kincsei télen is

- avagy vegyük észre a fától az erdőt! - I. rész

A Süvöltő 2011/06 számából

Rendhagyó gasztronómiai és turisztikai utazásra invitálom Önöket. Alma, dió, káposzta, pálinka, sütőtök. Hogy mi a közös bennük amellett, hogy - megfelelő mértékben és jó minőségben - ízletesek, egészségesek? Az, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bővelkedik ezekben a javakban, igen előkelő, a világ élvonalába tartozó helyet elfoglalva.

Utazásunkat kezdjük Demecserben, mely Nyíregyházától északkeletre, mintegy 25 km távolságra, a Közép-Nyírség és a Rétköz találkozásának vonalán fekszik. Ezen a kis településen 2004 óta évente rendezik meg a káposztás napokat, ahol a káposztás ételeket főző és kóstoltató csapatok mellett színes kulturális program, kirakodóvásár, kézművesek, versenyek, tombola várja a településre látogatókat és a káposzta felhasználásának, elkészítésének számtalan módjával ismerkedhetünk meg.

A káposzta olcsó és magas tápértékű, sokféleképpen felhasználható, fogyasztható zöldségféle. Tartalmaz karotint, B1-, B2-, B6-, B12-, C-, K-, U- vitamint, tej- és ecet-savat és számos ásványi anyagot (magnézium, kén, kálium, vas, cink, jód). Olyan (tejsav) baktériumokat tartalmaz, amelyek a húsfogyasztó ember bélrendszerében élő, rosszindulatú baktériumokat elpusztítja.

Egyes kutatások szerint több tejsavbaktérium található benne, mint a joghurtban. Serkenti az emésztést, béltisztító, méregtelenítő hatású, értékes a rák megelőzésében is. A káposzta nyersen (lereszelve salátának), főzve (pl. levesbe, főzeléknek) és savanyított formában is számtalan módon elkészíthető, ezzel változatossá téve étrendünket. Az egyik legjobb immunerősítő, ha naponta néhány falat savanyú káposztát elfogyasztunk. Ez különösen ajánlott azok számára, akik szervezetében túlságosan elszaporodtak az élesztőgombák. Savanyú káposztát is házilag érdemes készíteni vagy megbízható termelőtől vásárolni, ugyanis a nagyüzemekben sok esetben mesterséges adalékanyagokkal segítik elő az érési folyamatot.

Demecsertől kelet felé haladva látogassunk el Nagydobosra. A település a megye keleti csücskében, a Kraszna folyó bal partján helyezkedik el, Nyíregyházától 60, Mátészalkától 16, Vásárosnaménytól 8 km-re. Itt található a világ egyik legmagasabb tápértékű sütőtök fajtája és 1998 óta augusztus végén/szeptember elején évente rendeznek Nemzetközi Sütőtök Fesztivált is.

A káposztához hasonlóan a sütőtök is rendkívül magas tápértékű és igen kedvező árfekvésű növény, ezen tulajdonságai miatt a II. világháborút követő ínséges időkben szinte népeledelnek számított. Napjainkban is érdemes fogyasztani, hiszen a megfázásos betegségek hatékony ellenszere, csökkenti az érelmeszesedést, a legfontosabb vitaminok közül megtalálható benne a karotin, B1-, B2- és B6-vitamin, biotin, folsav, C-vitamin, niacin. A karotin nagyon fontos a szem és a nyálkahártyák egészségéhez. Természetes A-vitamin forrás, fényesíti, nyugtatja és hidratálja a bőrt, kedvezően hat az érzékeny, gyulladt, pattanásos bőrre. A tökmagot has-hajtóként és béltisztítóként is használják, vértisztító hatása révén hasznos a köszvény ellen, valamint a prosztata bántalmakra. A sütőtök levének fontos szerepe van a különböző meghűléses megbetegedésekkel járó gyulladások gyógyításában. Töklé fogyasztásával az allergikus köhögést, tüsszögést, asztmás rohamokat is csökkenthetjük.

Ha már a káposztás és sütőtökös ételekkel jól laktunk, érdemes egy kis finom szatmári pálinkát is megkóstolnunk. Egyes földrajzi területek kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére, ezeken a tájakon évszázadok óta kiváló minőségű pálinkát készítenek. Ha a feltételeknek megfelelnek, akkor a tájegység megkapja az eredetvédett termék megkülönböztető jelzőt, vagyis feltüntethető a terméken. Jelenleg nyolc ilyen tájegységgel és gyümölcsfajtával rendelkezünk (békési szilva, göcseji körte, gönci barack, kecskeméti barack, pannonhalmi törköly, szabolcsi alma, szatmári szilva, újfehértói meggy), melyekből 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez kapcsolható! Különösen a falusi lakosság körében volt régebben szokás, hogy reggel egy pohárka pálinkával kezdték a napot. Egészséges voltát hangsúlyozták, ami abból állt, hogy reggel éhgyomorra megettek egy almát, s ittak rá egy stampedli pálinkát. Elvégezték a munkát az istállóban, s utána jóízűen tudtak reggelizni, mert a hajnali pálinkázás ehhez jó alapot teremtett. A térség két kiemelkedő pálinkakészítő települése Panyola és Tarpa.

Panyola 3 folyó (Tisza, Szamos, Túr) ölelésében fekszik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében. 2006 óta minden év augusztusában megrendezésre kerül a 2 napos Határmenti Világzenei Fesztivál. A szatmári szilvapálinka alapja a „nemtudom” szilva, mely dzsungelgyümölcsösökben terem a három folyó áztatta ártérben.

Apró, félvad, nem magvaváló szilva - viszont a legzamatosabb és legédesebb az összes szilva közt, ez a titka a szatmári szilva-pálinkának - az alapanyag, ami csak itt terem, ezen az agyagos-nedves talajon, ebben a párás környezetben.

„Idegenvezető barátom mesélte, hogy a nagyvárosi élettől és a felfokozott tempótól időről időre megcsömörlő emberek előszeretettel látogatják Thaiföld vagy Borneó eldugott törzseit, hogy természetközeli életet élő emberekkel találkozzanak, pihennek a Szahara homokdűnéi közt megbúvó oázisokban vagy a brazil esőerdők drága eco-lodge szállásain. Vagy sokan járnak éppen amiatt Erdélybe, hogy őszinte, ízes magyar szót, munkában barázdált arcokat láthassanak, szénaboglyákkal tűzdelt parasztudvarokon pihenhessenek, megkóstolhassák a kemencében sült kenyeret és megtapasztalhassák a helybéliek végtelen vendégszeretetét és bölcs élettapasztalatát. Nos, Panyolán a homokdűnéken és esőerdőn kívül az összes többi fellelhető. (Dűnék hiányában, a Tisza kanyarulataiban nyaranta strandolásra, horgászásra alkalmas homokpadok hívogatják a látogatót.) Miért van hát, hogy drága pénzért messzi földön keressük azokat a hangulatokat, a sohasem látott, de elsőre ismerősnek, rokonszenvesnek tűnő arcokat, melyekért alig párszáz kilométert kell csupán megtenni? S ráadásul a miénk?”

Muhari Zoltán, polgármester

Tarpa, a híres „kuruc” település Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 72 km távolságra, a Beregi-síkságon található, a Tisza ölelésében, a Kárpátok lábai és az Alföld találkozásánál. Az itt található Nagy-erdő és a Téberdő a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozik. A "Kuruc napok" minden évben színes programot nyújt a különböző korosztályoknak.

Tarpán, a szilvarégió közepén, 1924-ben kezdődött szervezett keretek között a szilvapálinka-főzés. Idén szeptemberben pedig immár 8. alkalommal rendezték meg a Szatmár-Beregi Szilvanapokat a településen. Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend Egyesület néven 11-en alakítottak hagyományőrző céllal társaságot 2005-ben. A Lovagrend Tarpán két nagy ünnep megszervezését tűzte ki célul. Az egyiket tavasszal, a szilvafák virágzásakor, a másikat az új szilvapálinka palackozásával egy időben, szeptember végén rendezik. A Lovag-rend tagjai minősítik az új szilvapálinkát, felveszik az új tagokat, illetve pálinkaversenyt hirdetnek és díjazzák a legjobbakat.

Hasonlóan a bor lovagrendekhez, a pálinka lovagrend tagjai is díszes ruhát kapnak.

A fentiekben csupán néhány példát láthattunk arra, hogy hazánkban is megtalálható minden, amire szervezetünknek szüksége van.

Higgyük el, nem csak a csodás és titokzatos keleten vannak csodaszernek tartott tápláló és gyógyító növények, hanem hazánkban és annak keleti, sokszor elmaradottnak bélyegzett részében is.

A lényeg, nézzünk körül házunk - szűkebb pátriánk - táján, mielőtt az agyonreklámozott, csodaszernek minősített külföldi termékeket megvesszük, hátha találunk nekünk szükséges és megfelelő, hasznos és élvezhető terményeket, hazai alapanyagból készült termékeket itthon is és közben felfedezhetjük rejtett természeti és kulturális kincseinket.

 

Az információkat csokorba gyűjtötte, jó étvágyat és kellemes utazást kíván:

Karásziné Gulyás Edit

Következő számunkban Csenger és Milota felé vesszük utunkat… megjelenik 2012 februárjában. Bővebben kiadványunkról a Süvöltőről!


 

Örömmel fogadjuk adója 1%-át 2012-ben is természetvédelmi kampányainkra és szemléletformáló tevékenységeinkre!

Adószámunk: 19214555-2-15

Köszönjük segítségét!