Magyar zöld szervezetek a Védegylet kezdeményezésére üdvözlik az olasz népszavazás eredményét, és úgy vélik Magyarországnak is fölül kell vizsgálnia a paksi atomerőműre alapozott energiapolitikáját. "Búcsút kell mondanunk a nukleárisnak." - jelentette ki Berlusconi olasz miniszterelnök.

Magyar környezetvédők reakciója az olasz népszavazás eredményeire

A választásra jogosultak csaknem 57 százaléka vett részt Olaszországban a vasárnap és hétfőn tartott referendumon, így az érvényes – jelentették be hivatalos források. A választópolgárok a vízszolgáltatás privatizációjával kapcsolatban két kérdésről, az atomerőművek újranyitásáról és a kormánytagok mentelmi jogáról nyilváníthattak véleményt.

A szavazók 92 százaléka elutasította, hogy ismét atomerőművekből nyerjenek energiát, 95 százalék a vízszolgáltatás privatizációja ellen foglalt állást, és 94 százalék vélte úgy, hogy a kormány tagjai nem kaphatnak felmentést az alól, hogy részt vegyenek az ellenük indított bűnvádi eljáráson.

Berlusconi olasz miniszterelnök elismerte a népszavazási vereségét, a Rómában tartott sajtóértekezletén elmondta: "Búcsút kell mondanunk a nukleáris [energiá]-nak." Kijelentette: a kormánya most minden erőfeszítését a megújuló energiák fejlesztésére fogja fordítani.

Az olasz népszavazás eredményeire reagálva magyar környezetvédők "Új Európát!" néven össz-európai mozgalmat hirdettek meg a fosszilis és nukleáris energiáktól, valamint az azok használatára alapozott ásatag gazdaságpolitikától való megszabadulás programjával.

Új Európát!


Az atomenergiát elutasító olasz népszavazás újabb bizonyítékát adta annak, amit a német kormány minapi döntése is megerősített már: lehetséges egy nukleáris baleseti kockázatoktól mentes Európa, amely a környezetet sem mérgezi fosszilis energiahordozók égetésével vagy energiahordozók importjával. Újabb országokkal bővült azok klubja, ahol a politikusok elfogadták a közgazdászok kimutatásait arról, hogy az atomerőművek kiváltása a helyi forrású, nettó CO2-kibocsátástól mentes megújuló energiaformákkal akár 1-2 évtized alatt is megvalósítható.

E példák alapján a magyar környezetvédők meghirdetik az „Új Európát!”-mozgalmat, a fosszilis és nukleáris energiáktól, valamint az azok használatára alapozott ásatag gazdaságpolitikától való megszabadulás programját.

Felszólítjuk az Európai Bizottságot, amelynek március 8-án kibocsátott klíma- és energiapolitikai Útiterve egyelőre nélkülözi a végrehajtás forgatókönyvét, követelje meg a hagyományos energia-mixhez egyelőre még ragaszkodó többi tagállamtól is, hogy az Útiterv alapján vizsgálják felül a saját energiastratégiájukat, és dolgozzanak ki nemzeti cselekvési terveket az annak megvalósulását lassító akadályok leépítésére!

A Bizottság számításai kimutatták, hogy nincsen szükség az atomenergia használatának bővítésére, de még szinten tartására sem ahhoz, hogy 2050-re Európa lényegében teljesen megszabaduljon az éghajlat- és egészségkárosító olaj-, gáz- és szénerőművektől. Ugyanerre az eredményre jutottak a Bizottságtól és egymástól is függetlenül a Greenpeace, a WWF, az European Climate Foundation szakértői vizsgálatai is.

Az európai kormány- és államfők ugyan elfogadták ez Európai Tanácsban a tudomány álláspontját, és színleg elkötelezték magukat arra, hogy 2050-ig a CO2-kibocsátást legkevesebb 80-95 %-kal csökkentik, de a valóságban nem tesznek hatékony lépéseket az Útiterv megvalósítására. Annak ellenére sem, hogy a Bizottság kimutatta: annak végrehajtásával nagyobb gazdasági növekedés és magasabb arányú foglalkoztatás érhető el, mint a jelenlegi gazdaságpolitikával.

A Green Economy-ra, azaz az alacsony CO2-igényű gazdaságra való áttérés legfőbb akadályai a nagyvállalatok – élükön a nukleáris, illetve fosszilis energetikai cégekkel, valamint néhány nehézipari óriással –, amelyek a legtöbb országban kézben tartják a kormányzati döntéshozatalt.

Több tanulmány is kimutatta már: az országok jó részében amiatt nem következik, illetve következhet be spontán módon, pusztán gazdasági okokból az áttérés a kedvezőbb energia-gazdálkodásra, mert a meglévő nagy arányú atomenergia-termelés ezt megakadályozza: egyfelől a villamosenergetikai hálózat szerkezetére és fejlesztésére gyakorolt torzító hatással, másfelől az üzemeltetők lobbierejénél fogva.

A német konzervatív-liberális kormány, illetve a balközép olasz ellenzék most megmutatta, hogy sem az energetikában, sem a vízvagyon és vízszolgáltatások privatizálásában nem szükségszerű, hogy a politikusok a rövidtávú nagyvállalati érdekeknek rendeljék alá magukat.

Ezért Magyarországon is elérkezett az ideje annak, hogy a kormány szakítson a gazdasági alárendelődés politikájával, és felülvizsgálja a valójában a nagyvállalati érdekekhez igazított, csak nevükben nemzeti stratégiai dokumentumokat, mindenekelőtt az atomenergia központi szerepére alapozott Energiastratégiát.

Budapest, 2011. június 13. – Védegylet-sajtóközlemény

Aláírók:

- Duna Charta
- E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
- Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért
- Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség
- Reflex Környezetvédő Egyesület
- Védegylet
- Zöld Akció Egyesület
- Zöld Kör