Az E-misszió Természet és Környezetvédő Egyesület javaslatai a készülő Nemzeti Energia Stratégiához
Az E-misszió Egyesület június 8-án átadja a Nemzeti Energia Stratégiához készített javaslatait a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére. Az Egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy az energiafüggőségből való szabaduláshoz nem halogathatjuk a teljes gazdasági struktúraváltást, a primer energiafelhasználás fenntartható szintre csökkentését. A Stratégia által tervezett forgatókönyvek még nem elégségesek a megcélzott „fenntarthatóság felé való átmenethez”.
A természetvédők egyetértenek a kormány azon elképzelésével, hogy Magyarországnak ki kell szabadulnia a energiafüggőségből. Ehhez azonban a primer energiafelhasználást csökkenteni kell, a magyarok globális ökológiai lábnyoma ugyanis 1,4-szerese a fenntartható szintnek. Az E-misszió arra hívja fel a figyelmet, hogy az ökológiai eltartóképesség szerinti energiafelhasználáshoz 770 PJ-ban (petajoule) kell megcélozni primer energiafelhasználás mértékét. A jelenlegi 1085 PJ fogyasztási szintet is csökkenteni kellene. Az új kormányzati energiastratégia által 2030-ra tervezett 1150 PJ felhasználás pedig rengeteg gazdasági és környezeti veszéllyel fenyegeti az országot.
Az E-misszió hangsúlyozza, hogy az energiatakarékosság és energiahatékonyság eszközeit kombinálva, valamint a termelői és fogyasztási szerkezetek átalakításával hazánkban 2030-ig 29%-kal, azaz 770 PJ-ra (petajoule) kell csökkenteni a jelenlegi primer energiafelhasználást. A megújuló forrásokkal való helyettesítés aránya is nagymértékben attól függ, hogy mennyire tudjuk csökkenteni a teljes primer energiafelhasználást. Felhívjuk a figyelmet, hogy az energiafelhasználás csökkentése járhat a társadalmi jóllét növekedésével is. Hiszen ugyan azt a szolgáltatást el lehet érni kevesebb energia és így kevesebb pénz felhasználásával is.
A Stratégia az energiafüggőséget csökkentő, energiatakarékossági és megújuló energiás befektetések, fejlesztések esetében indokolatlanul pesszimista. Ugyanakkor a 4. generációs atomerőművek, CCS (szén-dioxid leválasztás és tárolás) és a hidrogén-technológia tekintetében túlzóan optimista. Ezen technológiák még csak gyerekcipőben járnak, fejlesztésük-kivitelezésük drága, jelentős gazdasági-társadalmi káros hatásokat okozhatnak, továbbá elvonják az amúgy is szűkös forrásokat és kapacitásokat a valódi fenntarthatóság felé vezető megoldásoktól. Az E-misszió Egyesület ezért azt javasolja, hogy a K+F források prioritásai az energiatakarékossági és megújuló energiás kutatás-fejlesztések legyenek, annak érdekében, hogy 2030-ig (az atomenergia teljes kivezetése mellett) elérjük a
70% : 30% fosszilis-megújuló arányt.
„A készülő tervezet elkötelezett az atomenergia hasznosítása mellett úgy, hogy Paks még nem ment át az előírt stressz-teszten. Erkölcsi értelemben sincs a jelenlegi nemzedéknek joga terheket hárítani a jövő nemzedékekre, tehát a Stratégiában található atomenergia-tervek nem felelnek meg a fenntarthatóság felé való átmenetnek. Véleményünk szerint az atomenergia kapcsán valódi párbeszédet kell indítani, meg kell adni a lehetőséget a magyar társadalomnak arra, hogy eldönthesse, egyáltalán akar-e együtt élni az atomenergiával, felvállalja-e a jövő generációra rakott terhet a mai fogyasztás növelése érdekében? Javasoljuk ezért 2030-ra az atomenergia fokozatos kivezetését a hazai energiamixből, és ennek megfelelő forgatókönyv kidolgozását” - mondta Zalatnay László, az E-misszió Egyesület energiaszakértője, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagja.
A Stratégiának nincs olyan átfogó intézményrendszere, amely képes lenne rendszerben kezelni az energia környezeti, szociális és gazdasági vonatkozásait. A tervezet említést tesz ugyan az Magyar Természetvédők Szövetsége által korábban javasolt energiakvóta rendszerről, de azt nem teszi átláthatóvá a felhasználók és a döntéshozók felé.
Az általunk javasolt eszköz képes elindítani a valódi szerkezetváltást az energiafüggőség csökkentésére. Tervezetünk szerint egy Visszatérülő Alap támogatná az energiatakarékossági-, hatékonysági és megújulós befektetéseket, a környezetbarát termékek és szolgáltatások piaca pedig az Alappal együttműködve a helyi cégek, kis- és középvállalkozások energiahatékonysági és megújuló energiás gyártókapacitásának fejlesztését segítené elő. A rendszer segítségével egyben piacot is teremtenénk a helyi termékeknek és szolgáltatásoknak
Az Egyesület örömmel veszi, hogy a Stratégia a korábbiakhoz képest mértéktartóbb a biomassza felhasználást illetően. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az EU jelenleg felülvizsgálatra kényszerül az agroüzemanyag célszámokhoz kapcsolódóan, a Stratégiának ezért nem lenne szabad elhamarkodottan kitűznie a közlekedésben a 2030-ig szóló 15%-os (teljesíteni szánt 17%-os) helyettesítési célt. Szerintünk csak a helyi szinten, hulladékból előállított, és helyben, kisléptékben használt másodlagos agroüzemanyagok felelhetnek meg a fenntarthatóság elveinek, ezért az agroüzemanyag támogatásokat fel kell számolni, és a célszámokat is csökkenteni kell.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére átadott javaslati anyag letölthető.