Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Napok óta esik az eső. Mit csinál ilyenkor a természetvédő? Pihen? Alszik? Hazamegy és átgondolja az életét? Blogol? Bár így lenne! Az esős időben próbálja behozni lemaradását mindenfajta más munkában. Pédául a terepen gyűjtött adatokat valamikor fel is kell dolgozni, hogy végül valahogy hasznosuljanak. Lássuk csak, hogy megy ez!

Szokásos tünet, hogy három-négy terepen töltött nap után (főleg kánikulában) az ember már alig várja, hogy jöjjön egy kis eső, amikor kis szünetet tarthat, Végre nem kell hajnalban kelni, kiszáradhat a gumicsizma, lehet rendesen ebédelni, válaszolni a közben felgyűlt ezer ímélt, stb. Aztán ha összejön egy esős nap, akkor már pár óra után fészkelődni kezd az állott levegőjű irodában, tekinget ki az ablakon: mikor lehetne végre újra kiszabadulni.

 

Most éppen nem lehet. Ilyenkor érdemes gőzerővel nekiállni az adatok feldolgozásának. Az elmúlt közel két hónapban már háromszáz területről vettünk fel adatokat. Ez úgy működik, hogy a területek bejárása során diktafonra mondjuk föl a növényzet fő jellemzőit, emellett egy egyszerű "adatlapon" a legfontosabb paramétereket külön lejegyezzük (társulástípusok, védett fajok, inváziós fajok, természetesség, stb.).

Az összes terepen felvett adat a feldolgozása sajnos több munkát igényel, mint a természetben töltött idő. Az adatlapon feljegyzett jellemzők feldolgozása kissé gyorsabb, a diktafonos anyagé viszont igazi rabszolgamunka. De végülis haladni kell.

 Az alábbiakban az adatlapos jellemzők feldolgozásából származó előzetes eredményekre mutatunk példákat. Tehát legelőször is a természeti terültek körvonalait digitalizáljuk be térinformatikai rendszerbe, magyarul: csinálunk a számítógépbe egy térképet. Majd táblázatos formában minden térképi folthoz hozzárendeljük a növényzetről fölvett fő adatokat. S láss csodát: a térinformatikai programmal máris csodálatos térképeket tudunk előállítani.

Például az alábbi térképen a védett kisfészkű aszat elterjedési viszonyait láthatjuk (a sötétebb szín nagyobb állományt jelöl, a zöld vonal meg a megyehatár):

 


 A következő képen azt láthatjuk, mely területeken vannak nagyobb mennyiségben magassásrétek (a tájegység egyik legjellemzőbb élőhelytípusa):

 

 


 Azt is meg tudjuk nézni, hogy az az átkozott amerikai özöngyom, az aranyvessző melyik területeinken terjed a legerősebben (őszinte bánatunkra):

 

 


És így tovább. Tehát jól lehet szórakozni esős időben is.