Te is felelős vagy!

Az alumínium italos dobozok használata bauxitbányászattal, annak feldolgozásával – azaz vörösiszap keletkezéssel jár! Ne feledkezz meg soha róla, ha alupalackból iszol, hozzájárulhatsz egy nemkívánatos ökológiai katasztrófához. … rád bízzuk, hogyan döntesz… ha úgy hogy nem veszel több aludobozt, egy lépést tettél a környezettudatosság felé. (! Ne feledd az alupalackok újrahasznosítása sem megoldás… mert 1. meg kell termelni, 2. sok-sok energiát és vizet kell „belefektetni” a feldolgozásába’...)

Néhány hasznos cikk az aludobozokról:

A fémdobozok környezetszennyezéséről

Nézzük meg, mit is dobunk pár korty cukrozott lé elfogyasztása után a szemétbe: Egy db 0,33 literes kis alumínium doboz (aludoboz) gyártásához 1,2 kWh szükséges, ami átszámolva azt jelenti, hogy minden darab üres doboz legyártásához 2 doboznyi kőolajmennyiséget kell elégetni. Vagy másképpen: kb. ennyi áramot használ fel egy férfi egy év alatt a villanyborotvájával.

Az alumínium bauxitból készül. A bauxitbányászat nyomát gyógyíthatatlan tájseb és a környéket beborító vörös por jelzi. Ennél is súlyosabb azonban a kitermelés föld alatti pusztítása (pl. a Balaton-felvidéki karsztvízrendszer, a Tapolcai tavasbarlang tönkretétele, a Hévizi tó vízhozamának csökkenése).

A bauxitból nátronlúg segítségével timföldet állítanak elő, majd ebből elektrolízissel alumíniumot. 1 tonna alumíniumhoz 4-5 tonna bauxitot, 1,3 tonna barnaszenet és 15.000 kWh áramot fogyasztunk el - miközben a kohók körül több négyzetkilométeres lakott területet terít be mérgező szénhidrogén vegyületekkel, kén- és széndioxiddal, klór- és fluorvegyületekkel (ez utóbbiak nemcsak közvetlenül belélegezve károsítanak, hanem porral lerakódva elszennyezik a legelőket is).

1 tonna alumínium gyártása során 3 tonna erősen lúgos vörösiszap keletkezik, (ez veszélyes hulladék, és biztonságos elhelyezése újabb környezeti problémákat vet fel).

Jelentős környezetszennyezést okoz az italos dobozok értelmetlen szállítgatása is. Magyarországon fém italos dobozt nem gyártanak: a kész (üres) aludobozok külföldről érkeznek kamionokon. Csak a töltő gépsorok vannak Magyarországon, a kamionok innen terítenek szerte az országban.
A dobozok visszagyűjtése, újrafeldolgozása fontos lenne ugyan, hiszen ezzel jelentős gyártási energiát takaríthatnánk meg (kb. 9O%-os az alumíniumnál, kb. 50%-os a bádognál). Csakhogy az újraolvasztás, a lakkréteg elégése újabb súlyos légszennyezéssel jár (rákkeltő furán- és dioxinképződés!), a kinyert másodnyersanyagból pedig csak silányabb minőségű termékek állíthatók elő.

Tehát: a fémdobozok gyártása felelőtlen energia- és nyersanyagpazarlás, esetleges újrahasznosításuk látszatmegoldás. A kb. 40 újratöltést kibíró BETÉTES ÜVEGHEZ KÉPEST - egységnyi italmennyiségre számolva az alumínium dobozos csomagolás:

20-szor annyi energiafelhasználását igényel
15-szörös levegő, 3-szoros vízszennyezést okoz (figyelembe véve az üveg visszaszállítását és kimosását is)
kb. 25-szörös hulladéktérfogatot produkál.

VAJON KI GONDOL MINDERRE, AMIKOR AZ ITALAUTOMATÁBÓL AZ IMÉNT ELŐVARÁZSOLT FÉMDOBOZT EGY JÓL IRÁNYZOTT MOZDULATTAL A KÖZELI KUKÁBA HAJÍTJA?

http://www.sulinet.hu/php/zz/fenntarthatosag/index_aloldal.php?cikk_id=164&szam_id=19

Felejtsd el! - Alumínium doboz
…
Egyetlen aludoboz készítéséhez 1,2 kWh áram szükséges, ennyi energiával egy TV húsz órán keresztül üzemel. Magyarország éves aludoboz piacát kb. 500 millióra becsülik. Ez persze egyelőre mind import, és persze előbb-utóbb mind a szemétre kerül. Pedig egy 0,33 literes kis aludoboz 40-50 Ft-tal drágítja meg a benne levő ital árát. (Az ásványvíznél például a fémdoboz költsége a termék teljes árának 80 %-át is elérheti.) Sokan itt is az újrahasznosításban látják a megoldást. Érvük, hogy így az energiamegtakarítás 90%-os, és ez esetben nem kell a bányászattal és a timföldgyártás során keletkező hulladékokkal számolni. Ez persze elképzelhető, de nem ad választ arra, hogy miért kell az ásványvizet vagy a cukrozott szénsavas italokat ilyen drága, nagy energiaigénnyel és szennyezéssel előállított csomagolásokban forgalmazni.

http://vegyelvissza.hu/hirek/reszletek/109/visszavalthato/

Az alumínium dobozok újrahasznosításáról

Az ÉÁI Kft. a Fõvárosi Állat- és Növénykertben népszerûsítette aludobozprését. A Hulladék Munka Szövetség álláspontja alább olvasható:

Az alumínium előállítása igen energiaigényes és környezetszennyező, a dobozok lebomlása természetes körülmények között igen lassú (több száz év). Ezek ismeretében észszerűnek tűnik az újrahasznosítás gondolata, hiszen ezáltal energiát takaríthatnánk meg, kevesebb lenne a szemét és kisebb a környezetszennyezés. Jeszenszky-Zsilinszky Erzsébet és a mögötte álló ÉÁI Kft. elképzelése szerint a begyűjtés préssel ellátott gyűjtőkonténerekkel működhetne: a fémdobozt először egy kis présgéppel össze kellene nyomnunk, s csak ezután kerülhetne az immár (kb. 1/5-ére) összelapított, tehát jóval kisebb helyigényű fém a konténerbe. Svájcban ily módon évi 120 millió dobozt préselnek össze a lelkes fogyasztók. A svájciak egyébként 1988-ban kezdték meg a gyűjtést, s ma már 10-szer annyi aludoboz kerül a konténerekbe, mint akkor. J. Zs. Erzsébet szerint Magyarországon 5-6 év alatt 50-70%-os begyűjtési arány lenne elérhető. A hatékonyság érdekében a gyűjtőket bevásárlóközpontokban, csarnokokban, iskolákban, nagy forgalmú intézményekben tervezi elhelyezni. Az újrahasznosított alumínium állítólag éppoly jó minőségű, mint az új, a világon ma már a felhasznált alumínium 60%-a szekunder alumínium.

1.A legfontosabb a megelőzés-újrahasználat-újrahasznosítás-ártalmatlanítás sorrendjét betartani. Szó sincs arról, hogy kétségbe vonnánk az újrahasznosítás fontosságát, de kitartunk amellett, hogy ha van rá mód, először a megelőzésnek ill. újrahasználatnak kell teret engedni. Az alumínium dobozok gyártása azon kívül, hogy igen drága (maga a doboz többe kerül, mint a belé töltött ital), energiaigényes és környezetszennyező, teljesen felesleges is. Az italcsomagolások esetében a visszaváltható üveges rendszereket tartjuk támogatandónak, mert a palackok kb. negyvenszeres újratöltése ill. az üveg újraolvaszthatósága miatt a visszaváltható üvegek sokkal kisebb környezetterhelést jelentenek, mint az alumínium dobozok. Igazi megtakarítást az jelentene, ha le sem gyártanák őket - hiszen feleslegesek.

2.Az újrahasznosítás lehetősége tovább fogja növelni az aludobozok amúgy sem csekély forgalmát, így a megelőzés és újrahasználati rendszerek ellen hat. A lelkes fogyasztó ezentúl még nagyobb nyugalommal vásárolja majd az aludobozos söröket, üdítőket, hiszen a doboz úgyis újrahasznosul, nincs tehát gond vele. Talán egy kicsit még környezetvédőnek is érzi magát, pedig az előzőek fényében ez azért nem olyan egyértelmű.

3.Az is kétséges számunkra, hogy olyan közintézményekben, mint a Fővárosi Állat- és Növénykert, illetve oktatási intézmények, megfelelő helye van az ilyen kezdeményezéseknek, hiszen kimondva-kimondatlanul a gyerekek és gyermekes szülők orientálására szolgál. Ilyen esetekben nem hanyagolható el a kezdeményezés fogyasztásgerjesztő hatása. A szelektív rendszer véleményünk szerint csak egy eszköz, de semmiképpen sem lehet önmagában való cél!

Összefoglalva tehát: belátjuk, hogy amellett, hogy az aludoboz gyűjtésére jelenleg szükség van - hiszen jobb, ha az alumínium a szemétdomb helyett újrahasznosításra kerül -, hiányoljuk azonban az összetettebb környezetvédelmi szemléletet, amely a csővégi megoldások népszerűsítése helyett a megelőzésre összpontosít.

http://www.humusz.hu/hirek/az-aluminium-dobozok-ujrahasznositasarol/447