A magyarok mindössze 33%-a tudja eldönteni, hogy zsír-, cukor- vagy sótartalom alapján melyik termék egészségesebb...  sokat javít a fogyasztók helyzetén, ha színkódos jelölés van a termékcímkén.

 

 

 

Kockázatos élelmiszerek: sötétben tapogatózunk

A magyarok mindössze 33%-a tudja eldönteni, hogy zsír-, cukor- vagy sótartalom alapján melyik termék egészségesebb, messze lemaradva Kanada vagy Nagy-Britannia mögött. A Consumers International és a Tudatos Vásárlók Egyesülete nemzetközi felméréséből az is kiderül, hogy sokat javít a fogyasztók helyzetén, ha színkódos jelölés van a termékcímkén. Így már a tesztelők több mint 90%-a ki tudta választani az alacsonyabb zsír-, cukor- vagy sótartalmú terméket.

Napjainkban közel kétszer annyi csomagolt élelmiszert vásárolunk, mint tíz évvel korábban. Ez csak 2012-ben 2.200 milliárd dollár értékű bevételt generált a világ élelmiszeripari cégeinek, és bár közvetve, de szintén nem kevés kiadást az egészségügynek szerte a világon.

A Consumers International kilenc országra kiterjedő nemzetközi felmérése, amelyben Magyarország is részt vett, rámutatott arra, hogy egyértelmű jelölés hiányában a fogyasztóknak csak kevesebb, mint fele tudja megítélni, hogy az adott termék mennyi zsírt, cukrot vagy sót tartalmaz.

A felmérésben résztvevő fogyasztóknak a saját országukban közismert termékek fotóit mutatták jelzőlámpás (színkódos) jelöléssel és egyszerű táblázatos INBÉ jelöléssel. A fogyasztóknak ez alapján meg kellett mondaniuk, hogy az adott termék alacsony, közepes vagy magas zsírtartalmú-e, illetve, több termék esetén melyik az egészségesebb választás.

 

Zsír

Telített zsírok

Cukor

Alacsony

≤ 3.0 g/100g

≤ 1.5 g/100g

≤ 5.0 g/100g

≤ 0.30 g/100g

Közepes

3.0 - 20.0 g/100g

1.5 - 5.0 g/100g

5.0 - 12.5g/100g

0.30 - 1.50g/100g

Magas

> 20.0 g/100g

> 5.0 g/100g

> 12.5g/100g

> 1.50 g/100g

Forrás: UK Food Standards Agency

A jelzőlámpás jelölés szembetűnően sokat segített a válaszadásban, hiszen míg a színjelölés nélküli termékeknél a válaszadók kevesebb mint 50%-a tudta megítélni helyesen a termékek összetételét, a jelzőlámpás tájékoztató feltüntetésével ez az arány 90%-ra nőtt.

Érdekes, bár nem túl pozitív ránk nézve, hogy a magyarországi válaszadók a legrosszabban teljesítők között szerepeltek, amikor a színkódos jelölés nem volt látható a terméken. A megkérdezettek mindössze 33%-a találta el, hogy melyik az egészségesebb termék, míg Kanadában 60%, Nagy-Britanniában 50% volt a jó válaszadók aránya. Ebből is látszik, hogy inkább csak vesszük és esszük a bolti termékeket, de nem sok ismeretünk van róluk.

Ország

A felmérésben résztvevők száma

Helyes válaszok aránya só/cukor/zsírtartalom színkódos jelölés NÉLKÜL

Helyes válaszok aránya só/cukor/zsírtartalom színkódos jelölés esetén

Összesen

3386

42%

90%

Kanada

131

60%

96%

Nagy-Britannia

207

50%

94%

Zimbabwe

31

39%

94%

Magyarország

224

33%

91%

Hollandia

791

43%

90%

Szlovénia

925

35%

85%

Brazília

786

28%

84%

Mexikó

221

47%

83%

Indonézia

70

37%

77%

 

A fenti adatok fényében belátható, hogy a nagy rohanásban a vásárlás során jelentős segítséget ad a fogyasztónak a színkódos jelölés a jelenleg elterjedőben lévő INBÉ táblázattal szemben. Hiszen ember legyen a talpán, aki kapásból tudja, hogy jó-e neki vagy sem, ha azt látja a termékcímkén, hogy annak 100 grammja pl. 2% zsírt vagy cukrot tartalmaz.

A kvíz célja az volt, hogy rámutasson arra, hogy a vásárlóknak milyen kihívásokkal kell szembesülniük nap mint nap, ha egészségesen akarnak étkezni.

A CI és tagszervezetei, közöttük a Tudatos Vásárlók Egyesülete kérik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamait, hogy a 2013. május 22. és 26. között megrendezésre kerülő WHO ülésén ratifikálják és valósítsák meg a WHO 2013-2020 Globális Akciótervét a Nem Fertőző Betegségek Megelőzéséről. Hajtsák végre a táplálkozással kapcsolatos ajánlásokat, és tegyenek további lépéseket annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fogyasztók átállását az egészségesebb táplálkozásra.

 

Beszédes számok

A WHO adatai szerint csak 2008-ban a világon bekövetkezett halálesetek 63%-a, vagyis 36 millió elhalálozás jelentős része megelőzhető lett volna a rizikófaktorok (dohányzás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, mértéktelen alkoholfogyasztás) csökkentésével.

Az egészségtelen életmódra visszavezethető leggyakoribb halált okozó megbetegedések: érrendszeri megbetegedés (48%), rák (21%), krónikus légúti megbetegedés (12%) és cukorbetegség (3,5%).

Az egészségesebb táplálkozással kapcsolatos globális célok:

- a lakosság só bevitelének csökkentése 30%-kal,

- diabétesz és elhízásos betegségek növekedésének megállítása,

- a magas vérnyomás gyakoriságának csökkentése 25%-kal.

Az Akcióterv előkészített változata számos javaslatot tartalmaz a tagállamok számára, amely segítheti a fogyasztókat az egészségesebb táplálkozásra való átállásban:

 

További információ, kapcsolat

Tudatos Vásárlók Egyesülete: dr. Haraszti Anikó 20-4525965 Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. www.tudatosvasarlo.hu

Consumers International: Anna Glayzer, +44 7958 425 622 vagy Justin Macmullan, +44 7808 585 279 http://www.consumersinternational.org/